A zsidó eszkatológia újradefiniálása

Amint azt a előző szakasz, amikor Jézus megkezdte szolgálatát, a következő fogalmak már meghonosodtak a zsidó gondolkodásban; bár valódi természetük és még létezésük is, továbbra is komoly vita tárgya volt:

• Sheol – A holtak helye.
• Ábrahám keble – egy hely, ahol az igazlelkű zsidók várhatják végső feltámadásukat.
• Gehenna – az isteni megtorlás helye, hogy vagy az esetleges feltámadás követje, vagy
• A második halál – pusztulás vagy az állandó halál állapota.

Ezeket a kifejezéseket használták Jézus és az apostolok tanításaiban, és átkerült a görög Újszövetségbe: de az olvasónak meg kell jegyeznie, hogy ÚSZ-i jelentéseik Jézus által meghatározottak; és bizonyos szempontok jelentősen eltérnek zsidó társaikétól. Néhány régebbi angol fordítás, mint például az „Engedélyezett’ (vagy "Jakab király") Változat, inkább nem őrizte meg a zsidó nevét ‘Sheol‘ és ‘Gehenna‘ – ehelyett ugyanazt a szót használja, 'pokol,’ mindkettőre – míg a legtöbb modern angol fordítás megtartja a zsidó neveket. Mindkét megközelítésnek megvannak a maga problémái, mivel az olvasók hajlamosak ezeket a kifejezéseket a zsidó fényében értelmezni, Görög és más kulturális hagyományok, amelyek nagyon eltérhetnek magának Jézus tanításától.

Tehát kezdjük azzal, hogy Jézusra nézünk’ ezeknek az alanyoknak a kezelése…

Sheol és Ábrahám kebelét

A gazdag ember és Lázár példázatában, Jézus arról beszél Sheol (görög: ‘Hades‘).

Történt, hogy a koldus meghalt, és hogy az angyalok Ábrahám kebelére vitték. A gazdag ember is meghalt, és eltemették. Hádészben, – emelte fel a szemét, gyötrelemben lenni (G931), és messze látta Ábrahámot, és Lázár a keblében. Sírt és mondta, „Ábrahám atya, könyörülj rajtam, és küldd el Lázárt, hogy az ujja hegyét vízbe mártsa, és lehűtsd a nyelvemet! Mert gyötrelemben vagyok (G3600) ebben a lángban (G5395).’ “Ábrahám azonban azt mondta, 'Fiú, emlékezz arra, hogy te, az életedben, megkapta a jó dolgait, és Lázárt, hasonló módon, rossz dolgokat. De most itt megvigasztalódik, te pedig gyötrelemben vagy (G3600). Mindezek mellett, nagy szakadék tátong köztünk és közted, hogy akik innen hozzád akarnak átmenni, nem képesek, és hogy onnan senki ne szálljon át hozzánk.’ “Ő mondta, – Ezért kérlek, apa, hogy elküldenéd apám házába; mert öt testvérem van, hogy tanúskodjon nekik, így ők sem jönnek a gyötrelem e helyére (G931).’ “Ábrahám azonban azt mondta neki, „Van Mózes és prófétáik. Hadd hallgassák meg őket.’ “Ő mondta, 'Nem, atya Ábrahám, de ha valaki a halálból megy hozzájuk, megtérnek.’ “Azt mondta neki, „Ha nem hallgatnak Mózesre és a prófétákra, akkor sem győzik meg őket, ha valaki feltámad a halálból.’ ” (Lk 16:22-31)

Vegye figyelembe a következő pontokat:

• A gazdag ember testvérei még élnek; tehát Jézus inkább azt írja le, hogy mi történik valakivel nem sokkal azután, hogy meghalt, nem pedig azt, hogy mi történik az egész világ végső ítéletekor.
• Nem mindenki megy Hádészba. Azt mondják nekünk, hogy Lázár, akivel rosszul bántak az életben, Ábrahám keblére viszik,’ ahol vigasztalják.
• De a két férfi eltérő bánásmódja, még Isten végső ítélete előtt, valami fontosat árul el Isten jelleméről. Nem akarja, hogy a világ igazságtalanságai a feltétlenül szükségesnél tovább elhúzódjanak; így, még mielőtt jogerős ítéletét kézbesítették volna, elkezdte vigasztalni a szenvedőket, és megtorolni a bűnösöket.
• Ez azt jelenti, hogy mindenki, akivel rosszul bántak az életben, automatikusan felmentést kap a Hádész alól?? Vagy azért vitték Lázárt Ábrahám kebelére, mindennek ellenére, hithű zsidó maradt? Egyik kérdésre sincs egyértelmű válasz; mert nem ez a példabeszéd igazi lényege.
• A döntő kérdés az, hogy a gazdag ember fényűző közönyben élt a körülötte lévők szükségleteivel szemben.. Ez annak ellenére történt minden zsidót gyermekkora óta arra tanítottak, hogy Isten számára elfogadhatatlan az ilyen viselkedés.¹ A gazdag ember érve az volt, ’De biztosan, ha az emberek valóban tudnák, hogy igaz, amit a Biblia tanít, akkor helyesen cselekednének.’ De Jézus azt mondja, hogy a válasz az volt semmiféle bizonyíték nem oldja meg a problémát, ha az emberek nem igazán akarnak hallgatni. Ezt a pontot gondosan vegye figyelembe. Később még visszatérünk rá.

A fent idézett részben észrevette, hogy néhány szót zárójelben lévő számok követnek, amelyek „G”-vel kezdődnek.. Ezek az úgynevezett “Strong számai.”² Azok, akiknek egy „G’ Az előtag bizonyos szavak azonosítására szolgál a görög szövegben, függetlenül attól, hogy valójában hogyan fordítják le őket. Szeretném felhívni a figyelmét 3 a szövegben használt bizonyos szavak:

• kín (G3600). Ez a szó megtalálható 4 alkalommal az N.T. és csak Lukács írásaiban; kétszer itt, plusz Lk 2:48 és Acts 20:38. Az utóbbi két esetben, a szövegkörnyezet világossá teszi, hogy Lukács lelki gyötrelem értelmében használja a szót, vagy gyászoló, nem pedig fizikai fájdalom. Ezt megerősíti, ha megvizsgáljuk ugyanezen szó használatát az Ószövetség görög Septuaginta fordításában..
• kín (G931). Csak ez található 3 alkalommal az N.T.; kétszer ebben a példázatban (Lk 16:23,28) és be Mt 4:24. Ez utóbbi a különféle emberi rendellenességek leírásában fordul elő – betegség, „kínok” tartanak, démon megszállta, őrültség és bénultság. Vannak 11 más példák erre a szóra a Septuaginta O.T.: 4 alkalommal be 1Samuel 6:3-17 hogy a „bűnért való felajánlásra” hivatkozzanak’ a filiszteusok készítettek; ban ben Ezekiel 3:20 & 7:19 héberül „botláskő”-nek fordítja; ban ben Ezekiel 12:18 a héber rettegés vagy remegés; és be Ezekiel 16:52,54 & 32:24,30 szégyenért vagy szégyenért. A Septuaginta példái mindegyike azzal az elképzeléssel foglalkozik, hogy az embereket személyes bűnük és szégyenük miatti megtorlásig juttatják.. Ennek a példázattal összefüggésben is van értelme; és benne is Mt 4:24, mint feloldatlan keserűség, A bűntudat és a szégyen régóta elismert számos testi és lelki rendellenesség okaként (például. Pro 17:22). Tisztán, ezen élmények egyike sem volt semmilyen értelemben kellemes, és egyes esetekben jelentős fizikai fájdalommal járhatott: de, mint a szorongással, nem ez az elsődleges értelme ennek a szónak.
• láng (G5395). Ez a szó azt jelenti, hogy fénysugár. Általában tűzből eredő lángra utal; bár nem feltétlenül szó szerinti láng. (A Septuaginta visszaadásában Judges 3:22 sőt héberül fordítja a kés erősen csiszolt pengéjét: bár ez kivételes.) Figyelemre méltó, hogy ezt a szót használják 7 alkalommal az N.T.; és mindenben 6 más esetekben a szó kifejezetten minősíti, 'Tűz’ - bár bent 4 ezek közül (Heb 1:7; Rev 1:14; 2:18 & 19:12) egyszerűen vizuális vagy metaforikus összehasonlításnak tűnik. De ebben a szakaszban (annak ellenére, amit egyes fordítások mondanak) 'Tűz’ nem említik – csak a hőség és a szomjúság. Tehát jogos okunk lehet arra hivatkozni, hogy a láng itt esetleg nem fizikai eredetű, mint például Isten szentségének lángoló hője és fénye, feltárva a férfi bűnét és szégyenét (lát Jn 3:19-20).

De ne feledd, hogy amiről itt van szó, az Isten végső ítélete előtti időszak. Mit szól tehát Jézus ahhoz, ami történik később?

Gyehenna

már megvan neves hogy a Krisztus előtti első században bevett zsidó gyakorlat volt, hogy a héber iratok nyilvános olvasását egy arámi nyelvű, versről-versre magyarázó parafrázis kísérte.. A ‘Targum Jonathan‘³ számos prófétai könyv jóváhagyott fordítását biztosítja. Ez különösen fontos Ézsaiás utolsó verse tekintetében:

“Ki fognak menni, és nézd meg az ellenem vétkező férfiak holttestét: mert férgük nem hal meg, sem a tüzök nem alszik ki; és utálatosak lesznek az egész emberiség számára.” (Isa 66:24)

A Targum ezt így adja vissza:

És kimennek, és nézd meg a férfiak tetemeit, a bűnösök, akik fellázadtak Igém ellen: mert lelkük nem hal meg, és tüzük nem alszik ki; és a gonoszok elítélnek Gyehennában, amíg az igazak nem mondanak róluk, eleget láttunk.

A meglehetősen rejtélyes szó, 'féreg’ „lelkekként” értelmezik,’ ezzel azt sugallva, hogy „lelkek’ ne halj meg; és a magyarázó mondat, ‘ a gonoszok el lesznek ítélve Gehenna‘ hozzáadódik. Végül, az utolsó mondatot úgy módosítják, hogy a büntetés korlátozott időtartamú legyen. Mint korábban említettük, A modern zsidó hagyomány azt a nézetet vallja, hogy a benn töltött maximális idő Gehenna nem több, mint 12 hónap.

azonban, Márk feljegyzi, hogy Jézus ugyanezt Ézsaiás próféciáját idézi:

Ha a kezed megbotránkoztat, vágd le. Jobb, ha csonkán lépsz be az életbe, nem pedig a két kezeddel, hogy bemenj a Gyehennába, az olthatatlanba (G762) Tűz (G4442), ’hol a férgük (G4663) nem hal meg (G5053), és a tűz (G4442) nincs kioltva (G4570).’ Ha a lábad megbotránkoztat, vágd le. Jobb, ha bénán lépsz be az életbe, ahelyett, hogy a két lábadat a Gyehennába vetnéd, a tűzbe (G4442) amit soha nem fognak kioltani (G762) – ’hol a férgük (G4663) nem hal meg (G5053), és a tűz (G4442) nincs kioltva (G4570).’ Ha a szemed megbotránkoztat, dobd ki. Jobb, ha félszemmel belépsz Isten országába, ahelyett, hogy két szemmel a tűz Gyehennájába vetnének (G4442), ’hol a férgük (G4663) nem hal meg (G5053), és a tűz (G4442) nincs kioltva (G4570).’ (Mar 9:43-48)

Jézus tanítványai nem voltak héber tudósok (Acts 4:13); és így valószínűleg jobban ismerné a targum szavait, mint az eredeti héber. De, azon kívül, hogy megerősíti, hogy leírja ‘Gehenna,’ Jézus ragaszkodik Ézsaiás eredeti megfogalmazásához, „A férgük nem hal meg, és a tűz nem alszik ki.’ A vers végét is kihagyja; nem beszélve mások hozzáállásáról: de nem tesz kísérletet arra, hogy azt sugallja, hogy időtartamának bármilyen korlátja van.

A megjelölt szavak jelentésének megtekintése, a következőket jegyezhetjük meg:

• Tűz (G4442). Ez a szokásos görög szó szinte minden tűzfajtára, és mindig így kell érteni, hacsak nem módosítja a szövegkörnyezete (például. ’tűz az égből’ „villámlásként” értelmezhető).
• olthatatlan (G762) és kioltották(G4570). A G762 az igéből képzett negatív melléknév, G4570 ; így Jézus mindkét esetben azt hangsúlyozza, hogy a tűz természete olyan, hogy nem tud és nem is fog eloltani. Az ilyen ismételt hangsúlyozások nagyon világossá teszik, hogy Jézus azt akarja, hogy tudjuk, ez a tűz természetfeletti és örökkévaló.. (És nagyon kell félni, amint azt a maga Jézus által javasolt drasztikus elkerülő intézkedések is aláhúzzák.)
• féreg (G4663). Az itt és a Septuaginta fordításában használt görög szó Is 66:24 lefordítható ’kukac,’ ‘grub’ vagy „földigiliszta:’ soha ’lélek.’ De meg kell jegyezni, hogy, az eredeti héber Is 66:24, ahelyett, hogy a grub általános szót használnánk, kukac vagy féreg (H7415), nagyon konkrét szót használ: “tole’ah” (H8438). Ez egy nagyon különleges típusú grub neveként fordítható (a "bíbor", Kermes (or coccus) ilicis) vagy pedig a belőle nyert élénk skarlátvörös vagy karmazsinvörös festékből. Mivel a G4663 a „grub” általános kifejezése’ nyilvánvaló, hogy ez maga a grub, nem csak a színét, az a célja. De a konkrét héber név egy rovart azonosít, amely általában bizonyos típusú tölgyfákkal táplálkozik, nem pedig a bomló hús. A nőstény a tölgy szárához vagy leveléhez kötődik, duzzadt vörös epehólyagot hozva létre; teste élő pajzsként működik fiókái számára, amíg ki nem kelnek, és végül felemésztik az anyát. Az anya által kibocsátott vörös festék olyan erős, hogy színezi a leveleket, fiatal gallyak és maguk a szárak; amelyeket összegyűjtenek és szárítanak.
• meghal (G5053). Minden másban a 12 N.T. Ez biológiai halált jelez: bár itt talán metaforikus értelemben is használható lenne; különösen, ha úgy értelmezzük, mint a meg nem bocsátott bűn bűnösségét.

De ezt vedd észre, ahogy a tüzet soha véget nem érőnek ábrázolják, ugyanígy az a visszataszító képe is, amint ezek a vérvörös tömbök elfedik a vétkesek maradványait. És nem mondják el nekünk, hogy bármelyik hogyan bírja ki további üzemanyag- vagy élelmiszerellátás nélkül. Tudjuk, hogy Mózes’ bokor leégett anélkül, hogy elfogyasztották volna. De miből táplálkoznak ezek a dögök?? Erre a kérdésre még visszatérünk később.

A teljesség kedvéért, Röviden megemlítem a következő kapcsolódó részeket:

• Mat 18:6-9 úgy tűnik, hogy ugyanannak a párbeszédpanelnek a rövidített változata, mint a Mark 9:43-48. Ez szinte bizonyosan ugyanannak a beszélgetésnek a független visszaadása. A kontextus (tévedést okozva a gyerekeknek) ugyanaz, mint a vers (Isa 66:24) hogy Jézus idéz. De, ahol Mark 9:43,45 beszél, „a tűz, amely soha nem alszik el,’ Máté „örökkévalónak” nevezi (G166) Tűz'. Ez a görög szó ‘aionios‘ általában ’örökkévalónak’ fordítják’ vagy „örökkévaló:’ de egyesek úgy érvelnek, hogy meg kellene jeleníteni, ‘eonian’ vagy, ’kor idejére.’ Erről hamarosan részletesebben is beszélünk.
• Mat 5:29-30 a fentiek sokat rövidített változata: de a Hegyi beszédben megtalálható.
• Mat 23:33 idézi Jézust’ szavakat az írástudókhoz és a farizeusokhoz: – Ti kígyók, ti viperák utódai, hogyan fogsz megúszni az ítéletet (G2920) a Gyehenna?’ Ez a görög szó ‘krisis,’ jelzi, hogy a Gyehenna az igazságszolgáltatás helye; és Jézus világossá teszi, hogy zsidóságuk és jóhiszeműségük valószínűleg nem ad felmentést a büntetés alól.

A második halál

“Ne félj azoktól, akik ölnek (G615) a testet, de nem képesek ölni (G615) a lélek. Inkább, féljetek attól, aki elpusztíthat (G622) lélek és test egyaránt Gyehennában.” (Mat 10:28)

Bár Jézus soha nem használta közvetlenül ezt a kifejezést, "A második halál,’ földi szolgálata idején, a fenti hivatkozás arra utal, a gondolkodásában, ez összefüggött Gyehenna megbüntetésével. G615, ‘apokteino,’ általában azt jelenti, hogy „ölni”.’ vagy, szó szerint, ’elhagyni az élettől való elszakadással;’ bár nem abban az értelemben, hogy elpusztítjuk azt, ami marad. De a G622, ‘apollumi,’ azt jelenti, hogy ’megsemmisítéssel megszüntetni.’ Újra, erről később részletesebben beszélünk.

Keserű lelkiismeret-furdalás a külső sötétség tüzében

Tekintsük Jézus következő mondásait, amelyeket Máté és Lukács is idézett:

Mat 8:11-12 Mondom nektek, hogy sokan jönnek keletről és nyugatról, és leül Ábrahámmal, Isaac, és Jákob a Mennyek Királyságában, de a Királyság fiai ki lesznek vetve (G1544) a külsőbe (G1857) sötétség (G4655). Ott (G1563) sírás és fogcsikorgatás lesz.

Luk 13:28 Ott (G1563) sírás és fogcsikorgatás lesz, amikor meglátjátok Ábrahámot, és Izsák, és Jacob, és az összes próféta, Isten országában, és ti magatok tolakodtak (G1544) ki (G1854).

Jézus a zsidó emberekhez szól, Ábrahámtól származott, Izsák és Jákob; akinek jövőképe a Messiás esetleges eljöveteléről szólt, saját Dávid királyuk leszármazottja, hogy felállítsák Isten országát a földön. Mint olyan, a „Királyság gyermekeinek” tekintették magukat.’ Különösen vegye figyelembe a következő pontokat:

• Először, Jézus határozottan figyelmezteti őket, hogy a valóságban komolyan fenyegeti őket az erőszakos elutasítás veszélye. A G1544 szó szerint azt jelenti: „kidob…”; de ha ez nem lenne elég egyértelmű, Luke kifejezetten hozzáteszi a G1854-et ('távol').
• Másodszor, ezt a helyet „külsőnek” írja le (G1857) sötétség (G4655)'. A G1857 a G1854 vegyülete, ismét hangsúlyozva az elutasítás és az elválás gondolatát. G4655, 'sötétség,’ néha „homály” értelemben használják: de az N.T. leggyakrabban a fény fizikai vagy erkölcsi értelemben vett hiányaként mutatják be.
• Harmadszor, világossá teszi, hogy egy ilyen élmény keserű lesz, tudatos lelkifurdalás az ily módon elutasítottak számára, ahogy a kifejezés jelzi, ’sírás és fogcsikorgatás.’ A fogcsikorgatás a kultúrájukban rendkívüli keserűség kifejezése volt (vagy akár haragot – Acts 7:54).
• Végül, vegye figyelembe, hogy a kifejezés, 'ott (G1563)', nem elvont vagy mellékes szó: konkrét helyet jelöl, az a külső régió, ahová az elutasítottakat szállították.

Máté négy további hivatkozást tartalmaz Jézus mondásaira, amelyek a „sírás és fogcsikorgatás” témáját visszhangozzák.:

Mat 13:40-42 Mivel ezért a darázs gyomot összeszedik és elégetik (G2618) tűzzel (G4442); így lesz ez ennek a kornak a végén is (G165). Az Emberfia elküldi angyalait, és összegyűjtenek az ő Királyságából mindent, ami megbotránkoztat, és a gonosztevők, és a tüzes kemencébe veti őket (G4442). Ott (G1563) sírás és fogcsikorgatás lesz.

Mat 13:49-50 Így lesz ez a világ végén is (G165). Az angyalok előjönnek, és válaszd el a gonoszokat az igazak közül, és a tüzes kemencébe veti őket (G4442). Ott (G1563) lesz a sírás és a fogcsikorgatás.

Mat 22:13 Ekkor a király így szólt a szolgákhoz, – Kösd meg a kezét-lábát, vigye el, és dobja (G1544) őt a külsőbe (G1857) sötétség (G4655); ott (G1563) ott lesz a sírás és a fogcsikorgatás.’

Mat 25:30 Dobd ki (G1544) a veszteséges szolga a külsőbe (G1857) sötétség (G4655), hol ott (G1563) sírás és fogcsikorgatás lesz.’

Ezekből a következő további pontokat emelhetjük ki:

• Úgy tűnik, hogy ezek a versek mindegyike ugyanarra a helyre utal, „ahol sírás és fogcsikorgatás lesz.’
• Ha mindegyik ugyanarra a helyre utal, akkor ezt a „tűzkemencét’ a „külső sötétségben’ nem közönséges tűzről kell táplálnia: hanem valamiféle sötét tűz, amely nem bocsát ki fényt.
• Amikor a gyomnövények „elégettek”. (G2618) tűzzel (G4442),’ A G2618 azt jelenti, hogy „leégett”.,’ (azaz. hogy a hamun kívül semmi más ne maradjon). Ezért nem ésszerűtlen a kérdés, hogy javasolható-e hasonló megsemmisítés azoknak, akiket a „tűz kemencébe vetnek” (G4442)'. Ezt a későbbiekben részletesebben megvizsgáljuk.
• Mindkét hivatkozás benne van Matthew 13:24-50 a kor/világvégi eseményeket leíró példázatokból származnak. Az angol szó, ‘aeon,’ eredetileg a görög „aion” szó átírása volt’ (G165)) és jelentésében nagyon közel marad hozzá. De vannak jelentős különbségek, amiről bővebben is szó lesz A. függelék.
• A példázat benne Matthew 22:2-14 úgy tűnik, hogy a végidő eseményeire is összpontosít, egy esküvői bankett leírása, ahol az eredeti vendégeket elutasítják, olyannal együtt, aki esküvői ruha nélkül jutott be a lakomába. (Mivel ezt általában a házigazda biztosította a bejáratnál, ez arra utal, hogy elutasította a házigazda nagylelkűségét, vagy más módon próbált besurranni.)
• Másrészt, Mat 25:14-30 elmeséli, hogy egy lusta szolgálót is a külső sötétségbe küldenek.
• Bár úgy tűnik, ezek a részek ugyanarra a helyre utalnak, az utolsó 2 nagyon eltérő körülményeket ír le. Ez azt jelenti, hogy a lusta szolga ugyanazt a sorsa éri, mint a gonosz?; vagy lehetséges, hogy a végső eredmény más?

Olvass tovább …

Lábjegyzetek

1. Lásd, például, Lev 19:9-10, Deut 16:11-14, Job 31:16-22, Is 58:4-11[/x].
2. Ezek a számok megfelelnek a Görög szavak szótárának, Strong teljes konkordanciájának, James Strongnak., S.T.D., LL.D.
3. „A káldeus parafrázis Ézsaiás prófétáról’ [írta: Jonathan b. Uzziel] tr. szerző: C.W.H. Pauli, London Society's House, 1871, old. 226. Közkincs. Elérhető től Google Könyvek.